A vietnami–magyar kulturális együttműködésnek publicitást kell adni – hangsúlyozta nyitóbeszédében Falusi Márton, a Magyar Írószövetség titkára. Vietnamban eddig rengeteg magyar könyv jelent meg. Az Egri csillagok befogadástörténetének már komoly hagyománya van, az egri várvédők hősiességét kézről kézre adják – hangzott el az inkább családias, mint ünnepélyes keretek között lezajló megnyitón. Károlyi Dóra, a Magyar Könyvalapítvány igazgatója a hivatalos beszámoló mellett pozitív élményként említette a vietnami egyetemistákkal, irodalomtörténészekkel való találkozást. Vietnamban eddig több magyar klasszikus mű is napvilágot látott, többek között Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc művei, Petőfi Sándor–Ady Endre–József Attila antológia, de nagy sikert aratott Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdője és Bödők Zsigmond Nobel-díjas magyarokról szóló könyve. Egy 25 oldalas, magyar irodalmat bemutató prospektus kiadása is segíti hazánk kulturális életének bemutatását. A vietnami közönség számára az egyik legnépszerűbb magyar író Márai Sándor, akinek Füveskönyvéből a vietnami fiatalok előszeretettel idéznek blogokban.

Nguyen Hong Nhung munkájának köszönhető, hogy kiemelkedő íróink e távoli ország nyelvén is szólnak egy más kultúrában élő társadalomhoz. A fordítónő 1972 óta él Magyarországon. Nagy hatással volt rá a nyugati kultúra, fordításainak köszönhetően a vietnami olvasóközönség képet kaphat az igazi európai irodalomról. Kertész Imre Kaddis a meg nem született magyar gyermekért műve a fordítónő egyik kedvenc magyar regénye, amit megrázónak és gyönyörűnek is tart egyben. Vietnami nyelvre való átültetése nagyon nehéznek bizonyult, mivel a magyar nyelv kifejező képi világát amúgy sem könnyű lefordítani. Jelenleg Hamvas Béla művének fordításán dolgozik.

A bemutató érdekes fordulata volt Trinh Quang Thang, A patamcsuli kolostor titkai című trilógia első kötetének bemutatkozása. Az író a Magyar–Vietnami Kultúráért Kulturális Alapítvány elnöke, és 1976 óta él hazánkban. Építőmérnöknek készült, majd vegyészmérnök lett belőle. Művét magyar nyelven írta, számára nem is volt kérdés, hogy más nyelven írja meg ezt a regényfolyamot. Ez is egy kapocs a keleti-nyugati világ között. A mű cselekménye nyugati maggal rendelkezik, a szimbólumrendszere, ami a könyvet strukturálja azonban keleti. Az író szerint ez nem volt tudatos. A történet alapja a vietnami háború alatt gyermekkorát élő generáció élete, azoké, akik a háború következményeképpen elveszítették gyermekéveiket. Ez a mai felnőtt generáció életére is rányomja bélyegét.
A bemutató végén Falusi Márton elárulta, hogy partnerei legyünk a Vietnamban kiadott magyar műveknek, ezért egy kortárs vietnami antológia magyar nyelvű kiadása már tervben van.
Üdvözöljük az új magyar–vietnami kulturális híd felépülését!

Bogyay Katalin Jusztina

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!