A közoktatási törvény módosítása és a magánnyugdíjpénztárak működésének átalakítása miatt Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult. Lássuk, pontosan mi is probléma velük!
Sólyom szerint jobban kell védeni a nyugdíjakat
www.origo.hu 2010. 01. 04.
Sólyom László köztársasági elnök elküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt – közölte az elnök hivatala.
Az államfői indítvány szerint a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai tulajdonnak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel.
Sólyom László szerint a magánnyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható, átlátható működése közérdek, azonban az érintetteknek az Alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket. Miután a törvény a visszalépés lehetőségét nem biztosítja, a köztársasági elnök szerint az sérti az Alkotmány által védett tulajdonhoz való jogot.
Sólyom az AB-hez fordult
www.nol.hu 2010. 01. 04.
Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult két, az év végén elfogadott jogszabály-módosítással kapcsolatban. Álláspontja szerint ugyanis az Országgyűlés alkotmányellenesen módosította egyszerű többséggel a közoktatási törvény egyes elemeit, holott azt csak kétharmados többséggel lehetett volna megtenni.
Az MSZP tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését, de fenntartja, hogy a törvényjavaslat koherens és kezeli a mai magánnyugdíjrendszer bizonytalanságait, kockázatait. Keller László, az MSZP parlamenti képviselője az MTI-nek hétfőn azt mondta: az államfő egyoldalúan közelíti meg a magánnyugdíjrendszer kérdését.
Ezzel kapcsolatban a szocialista politikus kiemelte, hogy a pénztártagok tulajdonjoga a jelenlegi rendszerben sem érvényesül, a döntéshozatalban nem tudnak valódi tulajdonosként részt venni, nem tudnak valódi tulajdonosi jogosítványokat gyakorolni. Emellett azonban – fűzte hozzá – semmiféle kockázatvállalás nem kapcsolódik a tulajdonosi joggyakorláshoz, a törvény kockázati oldalról nem ír elő kötelezettséget. Keller László szerint Sólyom László a döntésekor ezt figyelmen kívül hagyta.
Sólyom több törvény kapcsán is az Alkotmánybírósághoz fordult
www.vponline.hu 2010. 01. 04.
Az Országgyűlés országgyűlési képviselők javaslatára módosította a közoktatási törvényt. Az új rendelkezések egyike korlátozná a közoktatási intézményt fenntartók intézményvezető-kinevezési jogát, korlátozott vétójogot adva a nevelőtestületnek az intézményvezetők kinevezésénél.
Az új rendelkezések vonatkoznának az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre is, amelyek esetében a képviselő-testület a hatályos önkormányzati törvény alapján önállóan dönt az intézmény vezetőinek kiválasztása során. A közoktatási törvény módosítása ezt az önálló döntési jogot a nevelőtestületnek adott jogosítvánnyal nyilvánvalóan korlátozná. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslatot benyújtó országgyűlési képviselők is úgy ítélték meg, hogy egy ilyen korlátozás akkor lenne alkotmányos, ha azt tartalmazná a kétharmados önkormányzati törvény is. Az erre vonatkozó javaslatot azonban az Országgyűlés nem fogadta el.
A köztársasági elnök álláspontja szerint az Alkotmánybíróság gyakorlatából egyértelműen az következik, hogy ha egy alapvető önkormányzati hatáskört az önkormányzati törvény szabályoz, akkor annak korlátozása csak kétharmados többséggel elfogadott törvényben történhet. Ez a feltétel a közoktatási törvény módosítása esetén nem teljesült, ezért Sólyom László szerint a törvény alkotmányellenes.
Összeállította: Petre Gyöngyi