Ugrás a főmenüre.
Figyelő 2010.01.06.

Törvények az Alkotmánybíróságon a média szemszögéből

A közoktatási törvény módosítása és a magánnyugdíjpénztárak működésének átalakítása miatt Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult. Lássuk, pontosan mi is probléma velük!
Törvények az Alkotmánybíróságon a média szemszögéből

Sólyom szerint jobban kell védeni a nyugdíjakat

www.origo.hu  2010. 01. 04.

Sólyom László köztársasági elnök elküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt – közölte az elnök hivatala.

Az államfői indítvány szerint a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai tulajdonnak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel.

Sólyom László szerint a magánnyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható, átlátható működése közérdek, azonban az érintetteknek az Alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket. Miután a törvény a visszalépés lehetőségét nem biztosítja, a köztársasági elnök szerint az sérti az Alkotmány által védett tulajdonhoz való jogot.

Sólyom az AB-hez fordult

www.nol.hu  2010. 01. 04.

Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult két, az év végén elfogadott jogszabály-módosítással kapcsolatban. Álláspontja szerint ugyanis az Országgyűlés alkotmányellenesen módosította egyszerű többséggel a közoktatási törvény egyes elemeit, holott azt csak kétharmados többséggel lehetett volna megtenni.

Az MSZP tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését, de fenntartja, hogy a törvényjavaslat koherens és kezeli a mai magánnyugdíjrendszer bizonytalanságait, kockázatait. Keller László, az MSZP parlamenti képviselője az MTI-nek hétfőn azt mondta: az államfő egyoldalúan közelíti meg a magánnyugdíjrendszer kérdését.

Ezzel kapcsolatban a szocialista politikus kiemelte, hogy a pénztártagok tulajdonjoga a jelenlegi rendszerben sem érvényesül, a döntéshozatalban nem tudnak valódi tulajdonosként részt venni, nem tudnak valódi tulajdonosi jogosítványokat gyakorolni. Emellett azonban – fűzte hozzá – semmiféle kockázatvállalás nem kapcsolódik a tulajdonosi joggyakorláshoz, a törvény kockázati oldalról nem ír elő kötelezettséget. Keller László szerint Sólyom László a döntésekor ezt figyelmen kívül hagyta.

Sólyom több törvény kapcsán is az Alkotmánybírósághoz fordult

www.vponline.hu  2010. 01. 04.

Az Országgyűlés országgyűlési képviselők javaslatára módosította a közoktatási törvényt. Az új rendelkezések egyike korlátozná a közoktatási intézményt fenntartók intézményvezető-kinevezési jogát, korlátozott vétójogot adva a nevelőtestületnek az intézményvezetők kinevezésénél.

Az új rendelkezések vonatkoznának az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre is, amelyek esetében a képviselő-testület a hatályos önkormányzati törvény alapján önállóan dönt az intézmény vezetőinek kiválasztása során. A közoktatási törvény módosítása ezt az önálló döntési jogot a nevelőtestületnek adott jogosítvánnyal nyilvánvalóan korlátozná. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslatot benyújtó országgyűlési képviselők is úgy ítélték meg, hogy egy ilyen korlátozás akkor lenne alkotmányos, ha azt tartalmazná a kétharmados önkormányzati törvény is. Az erre vonatkozó javaslatot azonban az Országgyűlés nem fogadta el.

A köztársasági elnök álláspontja szerint az Alkotmánybíróság gyakorlatából egyértelműen az következik, hogy ha egy alapvető önkormányzati hatáskört az önkormányzati törvény szabályoz, akkor annak korlátozása csak kétharmados többséggel elfogadott törvényben történhet. Ez a feltétel a közoktatási törvény módosítása esetén nem teljesült, ezért Sólyom László szerint a törvény alkotmányellenes.

Összeállította: Petre Gyöngyi

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!

Új hozzászólás
A sortörések automatikusak. Csak az üzenet kitöltése kötelező, a többi mező opcionális. A megadott e-mail címet nem tesszük közzé. Engedélyezett HTML tagek: p, a, strong, em, blockquote, ul, ol, li, dl, dt, dd.
banner