A lisztériafertőzés után egyre jobban rádöbbenhetünk, hogy bizony, nem mindegy, mit eszünk és hogyan nap mint nap. Egyre több információhoz jutunk, ilyenhez és olyanhoz is. Nehéz eligazodni. Az összegyűjtött információkkal „mindennapi kenyerünk” minél egészségesebb elfogyasztásához próbálunk segítséget nyújtani.
Próbálj odafigyelni, mit és hogyan eszel!
Itt van például a mikrosütő. Egészséges? Vagy inkább óvakodjunk
tőle? E kérdés tisztázására kutatók elvégezték a következő kísérletet: vizet forraltak fatüzelésű kályhán, gázégős
tűzhelyen, elektromos főzőlapon és mikrohullámú sütőben. Ezután a felforralt, majd lehűtött vízben magokat csíráztattak. A fatüzelésű kályhán forralt
vízben a magok 75 százaléka, a gázégős tűzhelyen forralt vízben a magok 50, elektromos
főzőlapon forralt vízben a magok 25, mikrohullámú sütőben 0 százaléka kelt ki. Ezek az értékek
jól bizonyítják, hogy a mikrohullámú sütő tökételesen alkalmas csírátlanításra,
fertőtlenítésre.
Hogy mire nem alkalmas, azt megpróbálom a fellelhető információk alapján közreadni.

A mikrohullámú sütőben a villámgyors rezgések következtében az ételek molekulái rövid időn belül degenerálódnak. A degenerált szerkezetű étel gátolhatja az egészséges sejtépítést az emberi szervezetben. Ez bizonyos vélemények alapján a rák előkapuja lehet, mert ha rendszeresen mikrohullámú sütőben főzött-melegített ételeket fogyaszt valaki, akkor előbb-utóbb daganatos beteggé „eheti” magát.
Egy amerikai orvosi intézet (Walter Reed Army Medical Center) kutatócsoportja nemrég adta közre, hogy nem szabad műanyag edényben ételt melegíteni a mikrohullámú sütőben. Ehhez a legjobb kerámia-, illetve üvegedényt használni.
A műanyag és az ételben levő zsiradék keveredése hő hatására egy dioxin nevű anyagot szabadít fel, amely elősegíti a rákos sejtek kialakulását, különösen a mellrák előidézésében ludas. A melegítendő étel tetejére sem szabad műanyagot tenni, egyszerűen egy papírtörülközővel fedjük le.
A mikrohullámú sütő hatásai után, nézzük, mit tudhatunk az adalékanyagokról!
Az engedélyezett adalékokat öt csoportba sorolják:
színezőanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, emulgeálószerek,
stabilizálószerek, valamint sűrítőanyagok, zselésítőszerek és egyéb anyagok, például
ízfokozók, habzásgátlók.
SZÍNEZŐANYAGOK: szerepük sokszor annyi, hogy velük az áru
természetesebb, frissebb színűnek tűnik, többnyire szerves molekulák.
TARTÓSÍTÓSZEREK: azért használják őket, hogy az élelmiszerek
szavatossági idejét meghosszabbíthassák.
ANTIOXIDÁNSOK: az ételek, anyagok frissen tartásában működnek közre.
Antioxidánsok gátolják például a zsírok, olajok avasodását. Ilyen például a
citromsav (E330). A káros oxidánsok ellen is hatásosak, többnyire szerves
molekulák.
EMULGEÁLÓSZEREK: felhasználásukkal nő a tészták gépi megmunkálhatósága,
könnyebb a megfelelő szemcsésség, habosság vagy krémszerűség beállítása. Ezzel együtt alapanyag is megtakarítható, hiszen így
az anyagba több víz vagy levegő keverhető.
STABILIZÁTOROK: az élelem fizikai, kémiai állapotát hivatottak megőrizni.
Ezek tehát azok a bizonyos ételeinkhez hozzáadott anyagok, amiknek hasznosságában, egészséges mivoltában nehéz eligazodni. Nézzük csak néhány mindennapi betevő összetételét!
Gumicukor

Mi van benne? Állati eredetű kötőanyagok, növényi zselék, színezők,
aromák.
Ami miatt ne fogyasszuk: Ez a tökéletes élelmiszer-ipari termék! Szinte
semmi természetes nincs benne, ha ironikusak lennénk, akkor azt írnánk:
szagosított, festett műanyag. Teljesen vegyipari termék.
Tartós sütemények
Mi van bennük? Benzoátszármazékok, penészedésgátlók,
állományjavítók, propionsav, tartósítószer.
Ami miatt ne fogyasszuk: Ahhoz, hogy egy sütemény több hónapig ehető
legyen, iszonyatos mennyiségű tartósítószerrel kell elkészíteni, nemritkán ezen
adalékanyagok aránya elérheti a 10 százalékot is, pedig általában 1-2
százaléknál többet nem szoktak használni. Felesleges ezzel a szervezetet
terhelni.
Szörpök
Mi van bennük? Cukor, kukoricából kivont izocukor, sűrítőanyag, aromák.
Jó hír, hogy tartósítószert nem mindegyik fajtájuk tartalmaz.
Ami miatt ne fogyasszuk: Olyan magas a
cukortartalmuk, hogy amellett egyetlen baktérium sem él meg. A cukor ugyanis
vízelvonó, tehát megsemmisíti az életet.
Párizsi
Mi van benne? Kb. 40 százalék bőrke, 20 százalék ipari szalonna, albumin, néha selejt húsáru, 15-20 százalék szója.
Ami miatt ne fogyasszuk: A pletyka igaz, abból készül, ami a vágóhídon selejt
lenne. Semmit sem dobnak ki, mindent felhasználnak és a tányérunkba teszik. Az
ipari szalonna elnevezés a semmire sem jó maradékot jelenti – szakszóval
finomítva –, az albumin pedig a sertés- és marhavérből kivont fehérje.
Szénsavas üdítők
Mi van bennük? Víz, sok cukor, mesterséges aromák, állományjavítók (kevés
gumiarábikum, ismételten), szén-dioxid.
Ami miatt ne fogyasszuk: Igen sok szénsavas üdítőben nincs természetes
aroma, az üdítő érzés pedig gyakran a töménytelen mennyiségű szén-dioxid, a
szénsav miatti, ami a nyelven pezsegve jó érzéssel töltheti el. Egy literben
5-6 g szén-dioxid is van, míg egy átlagos szódában ez a szám csak 3 gramm literenként!
Tartós tejszínhab (spray)
Mi van benne? Növényi zsír, állományjavító, zselésítőanyag.
Ami miatt ne fogyasszuk: a habspraynek semmi köze a tejszínhabhoz. Egyike
a legkevésbé természetes termékeknek.
Tartósított kenyerek
Mi van bennük? Tartósítószer, liszt, állományjavítók.
Ami miatt ne fogyasszuk: tartósítószerként általában hangyasavat
alkalmaznak, a liszt pedig agyonfinomított formában van bennük.
Valljuk be, nem könnyű ebben a modern világban eligazodni, mit is együnk. Mindenesetre az élelmiszergyárakból kikerülő tömegtermékek minőségére muszáj odafigyelnünk, hiszen a mondás változatlan: az vagy, amit megeszel!
Petre Gyöngyi