Az ebben szereplő adatokat Markosz Kiprianu, az Európai Unió egészségügyi biztosa ismertette az Európai Parlamentben. A felmérés szerint a megkérdezett EU-polgárok 88%-a támogatja, hogy a munkahelyeken és a zárt közösségi területeken tilos legyen a dohányzás. Kiprianu igen bátorítónak nevezte ezt az arányt, amely a múlt évi felméréshez (86%) képest is nőtt. Mindez biztos hátteret ad ahhoz az európai menetrendhez, amely 2009-ig száműzné a dohányzást az európai munkahelyekről és a zárt közösségi terekből.

Az aktív dohányzás és a passzív dohányzás továbbra is fontos közegészségügyi problémát jelent a „vén Európa” számára. A dohányzás évente mintegy 650 ezer ember haláláért tehető felelőssé. A passzív dohányzás pedig további 80 ezer felnőtt halálában játszik döntő szerepet. A helyzet még korántsem nevezhető elfogadhatónak: három irodában – vagy más jellegű zárt térben – dolgozó európaiból egy mondta azt, hogy ki van téve a dohányfüstnek. Az uniós országokban igen eltérő a helyzet ezen a téren. Írországban az alkalmazottak 96%-a nyilatkozott úgy, hogy soha nincs kitéve mások dohányfüstjének, Görögországban viszont csak 15%. Az európai háztartások közel fele „nemdohányzó”. Az átlag azonban jelentős különbségeket takar. Finnországban, Svédországban 83, illetve 69% a „füstmentes” háztartások aránya, míg Görögországban csak 26%.

Öt európaiból négy tudatában van annak, hogy a mások által szívott cigaretta füstje is káros az egészségre. Csak az európaiak 3%-a gondolja úgy, hogy a passzív dohányzás nem jelent veszélyt. A dohányosok nagy része tekintettel van azokra – gyerekekre, terhes nőkre –, akik számára különösen káros a dohányfüst. Csak 5%-uk állította, hogy terhes nő jelenlétében is rágyújt (például a kocsiban), és csak 9%-uk mondta azt, hogy gyerekek mellett is rágyújt, ha gépjárművel viszi őket.

Ami a dohányzást korlátozó intézkedéseket illeti, az európaiak többsége támogatja a füstmentes bárokat és éttermeket, illetve azokban nemdohányzó részek kijelölését. Az ilyen megoldások támogatottsága azokban az országokban a legnagyobb, amelyekben a nemdohányzó területek kijelölése mindennapos gyakorlat, így például Írországban, Svédországban vagy Olaszországban. Sőt, ezekben az országokban a dohányosok többsége is kedvezően fogadja a dohányzási tilalmat éttermekben, irodákban, munkahelyeken vagy zárt közterületeken. Az európaiak 36%-a vélekedik viszont úgy, hogy a dohányzással kapcsolatos korlátozásokat nem tartják be. Ezen a téren szintén Írországban és Svédországban legjobb a helyzet.

Rászokni sokkal könnyebb, mint aztán leszokni. Három dohányos közül egy próbált meg búcsút mondani a cigarettának az elmúlt egy év távlatában. A cigit végleg eldobni akarók Nagy-Britanniában voltak a legtöbben (46%). A leszokásban azonban Európában sem vagyunk sikeresek: tízből hét leszokási kísérlet kudarccal végződik. A sikertelenül leszokni próbálkozók nagy része szerint ennek az idegesség az oka. Tíz leszokni akaró közül kettő vette igénybe ehhez egészségügyi szakember segítséget, és egyharmaduk élt valamilyen gyógyszerrel vagy másfajta módszerrel. A legfiatalabb dohányosokat leginkább a dohányzó barátok és a kollégák viszik bele a káros szenvedély élvezetébe.

Az Európai Bizottság ez év január 31-én fogadta el a dohányzás elleni stratégiát összefoglaló Zöld Könyvet Egy füstmentes Európa felé címmel annak érdekében, hogy széles körű eszmecsere bontakozzon ki arról, mi lenne a legjobb módja a füstmentes terek megsokszorozásának az Európai Unióban. A Zöld Könyvhöz minden érdekelt június elsejéig tehetett megjegyzéseket, fejthette ki véleményét. A füstmentes Európa érdekében megfogalmazandó új akcióterv véglegesítése előtt ezeket az észrevételeket is feldolgozzák.

http://ec.europa.eu/health/ph_publication/eurobarometers_en.htm http://europa.eu/rapid/pressReleases

P. ZS.