Az évtizedekkel ezelőtti meggymagos vállalkozó esetéhez hasonlítható a VIRECO Kft. által elnyert uniós pályázat, amelyet a társaság munkatársai már meg is valósítottak.
Az EU tizenöt éve elindított LIFE „környezet-program” közel 300 millió forint összegű projektmegvalósítás pályázatát nyerte el a VIRECO Kft., amely a határidőnek megfelelően június közepén zárja le a pályázati munkát. A támogatás mértéke a teljes projektmegvalósítás 50%-a, és a teljes projekthez tartozik a félüzemi méretű technológiák kidolgozása és demonstrációs célú ipari üzem megvalósítása is.
A siker felé vezető úthoz egy ötletre is szükség volt,
amelyet a cég mérnökei mindennapi munkájukból merítettek. A VIRECO Kft.-nek
már korábban is működött az a fermentációs üzeme, amelyben a mai napig is –
mikroelemek segítségével, cinkkel szelénnel, vassal dúsított – élesztőt
állítanak elő, és az így készült terméket – élelmiszer-ipari és gyógyszerüzemek
részére – forgalmazzák is. Az élesztőt étrend- és táplálékkiegészítőkbe építik
be. Az értékes mikroelemek
ugyanis a fehérjékhez olyan kötésben kapcsolódnak,
amelyek a szervezetben jól hasznosulnak. A mérnökök abból indultak ki, hogy ha
a mikroorganizmusok meg tudják kötni a szervezet számára fontos és beépítendő
fémeket, akkor – hasonló módszerrel, például élesztőgombák alkalmazásával – a
káros nehézfémeket is meg lehetne kötni, úgy, ahogy például a mikroalgákat fel
lehet használni az urán dúsításánál. A laboratóriumi szinten elvégzett
vizsgálatok igazolták a feltételezést. Ez azért is nagy jelentőségű, mert ennek
a technológiának a széles körű ipari alkalmazására még nem került sor. Az EU
pályázata éppen azt az űrt kívánta betölteni, ami a laboratóriumban már
megvalósult, vagy csak asztalfiókban heverő módszerek széles körű elterjesztését
szolgálja. Hiányzott ugyanis az a lépcső, amivel ipari szakemberek meg tudnák
mutatni, hogy ez nagyobb mértékben hogyan működik. A pályázat azt tette
lehetővé, hogy demonstrációs céllal megépülhessen egy félüzemi rendszer,
amelyben a technológiai folyamatok már látványosabban mennek végbe, és ugyanúgy
igazolják a várakozásokat, mint a laboratóriumi méretekben végzett kísérletek.
A VIRECO Kft. a pályázatot elnyerte, az új kettős környezetvédelmet megvalósító
technológiát alkalmazó demonstrációs célú üzem felépült, a hipotézis nemcsak
beigazolódott, hanem ennél még tovább is mutat.
Egy újabb innovatív húzás ugyanis tovább növelte a projekt
értékét. Meglehetősen nagy mennyiségű élesztőre volt szükség a félüzemi
folyamatokhoz, és mivel a pékélesztő nem alkalmas arra, hogy szénforrásként
hasznosítani tudja a magas szénhidráttartalmú élelmiszer-ipari hulladékokat
szaporodásánál, ezért helyette olyan másik élesztőtörzset kellett találni, ami
viszont képes rá. A VIRECO mérnökei az élelmiszer-ipari hulladékra alapozták az
adszorpciós folyamatot. Magas szénhidráttartalmú élelmiszer-ipari hulladékanyagokat kerestek, és a lehető leggazdaságosabb módszert találták meg azzal,
hogy a hűtőházak, a tejüzemek, illetve a burgonya és a kukorica feldolgozásával
foglalkozó üzemek, a csipszgyárak felé fordultak, ahol fölöslegként
jelentkezett a magas keményítő-, sőt, jelentős szénhidráttartalmú anyag, például
mosóvíz. Az új technológia első lépése során fermentációval megsemmisítik a
felhalmozódott élelmiszer-ipari hulladékot, az így előállított nagy tömegű
élesztő-biomassza segítségével pedig a technológia második lépéseként mentesítik
a talajt, az ipari szennyvizeket és az ivóvizeket a nehézfémektől. Nagy
segítség ez a technológia elsősorban a cserzőüzemeknek, a galvanizálóknak, talajvizet
nehézfém-mentesítőknek is, de máshol is rendkívül hasznos, hiszen a hazánkban
fellelhető ivóvizek nagy részében is az arzén- és a bórtartalom meghaladja a
megengedhető határértéket. Az új módszer nemcsak abban a tekintetben előnyös,
hogy meg lehet szabadulni a káros nehézfémektől, hanem a költségekre
vonatkozóan is, ugyanis ez a technológia jelentősen olcsóbb, különösen az
alacsony koncentrációjú mérgezőfém-mentesítés esetében.
Bár a pályázónak nem volt feladata, még a költséghatékonyságra vonatkozó számításokat is elvégezték a munkatársak. Kimutatták, hogy az általuk használt 6,3 köbméteres fermentáló berendezés működtetése még nem gazdaságos, viszont 100 köbméteres térfogat feletti fermentor esetén már nyereséges lehet az üzemeltetés. A demonstrációs üzem vonzotta a szakembereket; a társaság az eredményeit publikálta a legkülönbözőbb fórumokon, most már csak a környezetvédőkre, szakmai befektetőkre vár a feladat, hogy az eredményeket kiaknázzák.
N. Á.