Szombat van, ami jó, mert pihenőnap, és nem jó, mert nincs itt a családom. Amit a hétvégében szeretek, az a piac, a főzés, az ebéd együtt, délutáni kávézás és beszélgetés vagy filmnézés a lányommal..., ezek ilyenkor fájdalmasan hiányoznak.

Sebaj, kibírjuk.

Nemsokára karácsony és én megyek haza. Tíz nap múlva, tíz napra.

December 24-én délben érkezem, így semmi esélyem részt venni az előkészületekben, aminek annyira nem is örülök. Imádok készülődni a karácsonyra. Az is része az ünnepnek.

A héten levetítették a rólam készült dokumentumfilmet a magyar tévében. Igaz, nagyon későn ment, de az én drága szüleim riasztották az összes ismerősüket, hogy a „gyerek” lesz a tévében. Képesek voltak ébren maradni vagy felkelni és megnézni hajnali 0.15-kor. Azután másnap felhívták a szüleimet és gratuláltak. Mire én hívtam Őket Londonból, már teljesen extatikus állapotban voltak. Ha semmi másért, csak ezért is érdemes lett volna elkészíteni a filmet.

A Gate Theatre-ben a próbáim jól mennek, a színésztársaim nagyszerű művészek és kellemes emberek.

Sok-sok évvel ezelőtt egy idősebb színész kolléga mondta nekem, hogy nem elég jó színésznek, de kellemes embernek is kell lenni ahhoz, hogy az embert visszahívják dolgozni. Hát ez most bejött. Ketten is visszatértünk az előző produkcióból. A rendező egy fiatal, rendkívül intelligens nő. Érdekes megfigyelni, mi az, amit még nem tud – mert nincs tapasztalata, és mi az, amiben tanulhatok tőle.

Sok nagyszerű színész elköveti azt a hibát, hogy nem mer „rendezve lenni” olyan által, aki fiatalabb és kevesebb tapasztalattal rendelkezik.

Ez nagy hiba, mert ilyenkor jön az önismétlés. Bátornak kell lenni ahhoz, hogy rábízd magad egy rendezőre. De a színésznek nincs más választása.

Persze, van csapda is.

Például, amikor olyannal kerülsz össze, aki nem érti, mit csinál, de vezető akar lenni. Az káosz. Rémálom.

Márai rendkívül jól megfogalmazta a Füveskönyvben: tehetség értelem nélkül. Ezek az emberek állandóan gyanakodnak, mert valahol érzik a hiányosságot. Éppen ezért veszélyesek is, mert haragukban ott rombolnak, ahol tudnak.

Ajánlom mindenkinek, aki néha megnéz egy művészeti alkotást, és azt gondolja, „ó, én ezt nem értem, valószínűleg, mert nem értek hozzá”. Hm.

Szerintem nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy bármilyen művészetet élvezzen az ember. Ha az jó és a néző nyitott, akkor találkozni fognak. Ha nem értem, akkor talán nincs értelme. (Lásd fent Márait.)

A National-beli workshop-tervem is ápolgatom; dalokat tanulok, anyagot gyűjtök, és mindenkinek mesélek róla, akik hitetlenkedve hallgatják, hogy egy magyar társaság támogatja a munkámat. Az angol barátaim egyetértenek velem abban, hogy manapság különleges pillanat találkozni olyanokkal, akik a kultúrát értik és saját értékéért támogatják. Well done, Tiara Csoport!

Megnéztem a „The Cat in The Hat” előadást, ami egészen kicsi gyerekeknek készült rendkívül színvonalasan. Semmi sem lehet gyönyörűbb, mint látni ezeket az emberpalántákat, ahogy első színházi élményüket megélik. Emlékeztetett a főiskola után első szerepemre, ami a Pinokkió volt a nyíregyházi színházban. A legjobb előadások akkor voltak, amikor a gyerekek iskolával jöttek, mert olyankor sokkal őszintébben reagáltak. Mondjuk, magasra is tették a lécet, mert már a kezdés előtt olyan őrületes hangzavar volt, hogy azt lecsendesíteni az előadás elején nem volt könnyű. De megérte. Látni azokat a csillogó, boldog arcokat. Mindent megér.

Akkor én most boldog karácsonyt és még annál is boldogabb új évet kívánok minden Olvasónak.

Szeretettel!

Magyar Éva

4 hozzászólás

1. idézem 2009.12.16. 19:58
   • Edit
   Kedves Eva,
   
   Igazi gyongyszemre akadtam ma az mtv videoi kozott.Jo volt latni es hallani rolad egy hideg es esos londoni nap utan.Sokat kaptam toled mig neztem a rolad keszult filmet.Buszke vagyok rad es kivanok neked minden szepet es jot a jovoben is.
   Edit
2. idézem 2009.12.16. 20:10
   • Gyöngyi
   Kedves Éva! Én is boldog karácsonyt és további sikereket kívánok az új évben. Egy beszélgetésben azt mondtad, arra hajtasz, hogy a végén úgy tudj visszanézni, éltem, érdemes volt....Szerintem úgy fogsz! :-)
3. idézem 2009.12.16. 20:51
   • Katus
   Megakadt a szemem egy mondatodon: "Nem elég jó színésznek, de kellemes embernek is kell lenni, hogy az embert visszahívják dolgozni."
   Mennyire igaz ez, és nemcsak a színészi pályán!
   Jó olvasni a cikkeidet itt a Tiara Magazinon.
   Áldott, békés ünnepet kívánok családod körében.
4. idézem 2010.04.19. 07:21
   • Odrobina Márti
   Kedves Éva!
   
   "véletlenül" én is fenn voltam éjjel, amikor a dokumentumfilmedet leadták, és napokig hatása alatt tartott.Én emberekkel foglalkozom, naponta hallgatok meg élettörténeteket, és legszívesebben megnézetném velük az élettörténetedet.
   A lényeg miatt, hogy nem szerencsére kell hivatkozni, hanem ahogy a magyar mondás szól:segíts magadon, az isten is megsegít.Sóval az első 50%-ot kemény munkával magunknak kell beletenni.És néha még többet.
   Köszönöm a tanítást, szívesen megnézném a játékod személyesen is, remélem lesz rá egyszer lehetőségem.Van lehetőség valahogy ezt a rólad szóló dokumentumfilmet megszerezni?Tudsz súgni, hogy kit kereshetnék meg?Tananyag lenne számomra...
   üdvözlettel Márti