A közlekedési tragédiák, sztrájkok esetén egyre inkább használatos a közösségi média.
Egy tavalyi kaliforniai, több tucat halálos áldozatot és több száz sebesültet követelő vonatbaleset után, a tűzoltóság a mentési munkálatokról a lakosságot közösségi oldalon informálta.
De nem is kell ennyire messzire menni, a mostani BKV-sztrájk idején, az egyik legalkalmasabb információs felület a működő járatokról adott hírt. A Facebookon szerveződött például olyan szolgáltatás, ahol az autósok stopposokat, a stopposok autósokat találhatnak egy fuvarra, a tömegközlekedési sztrájk sújtotta Budapesten.
Kína például nem kockáztatott, amikor a tavaly nyári ürümcsi zavargások idején szinte azonnal a teljes telekommunikációs hálózatot blokkolta. Peking ez esetben nem tett kivételt, és nemhogy az internet működését, de még a nemzetközi telefonhívásokat is ellehetetlenítették.
A kormány ismerve a közösségi hálózatok hatalmát, közölte, hogy ha vissza is kapcsol bármilyen kommunikációs csatornát, akkor azok az államilag ellenőrzött közmédiumok lesznek.
A közösségi oldalak nem csupán információközlésre, hanem például pénzgyűjtésre is alkalmasak vészhelyzetben. A haiti áldozatok támogatására a Facebookon több százezer ember csatlakozott a segélyoldalakhoz, és a Vöröskereszt is online gyűjtést szervezett.
A TASZ egyébként a január 27-én, az adatvédelem világnapja alkalmából a Facebook-használat adatvédelmi veszélyeire is felhívta a figyelmet. A felhasználók a Facebookon rengeteg személyes információt tesznek közzé magukról anélkül, hogy tudnák, hogy ahhoz nemcsak az ismerőseik férhetnek hozzá.
A Facebook használatakor sok-sok olyan információt osztunk meg az ismerőseinkkel, amelyeket ismeretleneknek nem szívesen árulnánk el. Képeket töltünk fel, bizonyos ízlésvilágról árulkodó csoportokhoz, rajongói klubokhoz csatlakozunk. Ilyenkor személyes információkat osztunk meg másokkal. A fiatalkorúak olyan adatokat osztanak meg a 350 millió regisztrált taggal, amelyeket felnőttként esetleg nem tennének.
Újra meg újra felröppennek azok a vélekedések, hogy egy-egy ilyen oldalnak mennyi nemzetbiztonsági kockázata van. Ez leginkább a közösségi oldalakon terjedő vírus miatt van így. A különböző szolgáltatások mögé rejtett, fertőző oldalra irányító bejegyzések nagyban megkönnyíti a hackerek dolgát, akik aztán olyan területekre juthatnak el, amit egyáltalán nem szeretnénk.
Petre Gyöngyi