Ugrás a főmenüre.
Figyelő 2009.11.10.

Kertész Imre-interjú a média szemszögéből

Kertész Imre eddigi elismerései:
Füst Milán-jutalom (1983), Forintos Díj (1986), Artisjus Irodalmi Díj (1988), József Attila-díj (1989), Déry Tibor-jutalom (1989), Az Év Könyve Jutalom (1990), Örley-díj (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992),a Soros Alapítvány Díja (1995), Brandenburgi Irodalmi Díj (1995), Márai Sándor-díj (1996), a lipcsei könyvvásár Literaturpreis für die europäische Verständigung nevű nagydíja (1997), Friedrich Gundolf-díj (1997, Kossuth-díj (1997), Jeanette Schocken-díj (1997), a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest Nagydíja (1997), Herder-díj (2000), a Die Welt irodalmi díja (2000), Hans Sahl-díj (2002), 2002. október 10-én irodalmi Nobel-díj, Budapest díszpolgára (2002).
Kertész Imre-interjú a média szemszögéből

Kertész Imre: „Ne kössön engem Magyarországhoz”

www.nol.hu 2009. 11. 08.

A Die Welt újságírója emlékeztette Kertészt arra, hogy Budapesten született, ott töltötte gyermekkorát, és a buchenwaldi koncentrációs táborból való kiszabadulása után is oda tért vissza. „Nincs az Ön, az irodalom terén rendkívül gazdag országában semmi olyan, amihez kötődne?” –  kérdezte az írót.

„Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne kössön engem Magyarországhoz” – jelentette ki válaszában Kertész. „Elég, hogy az Ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik. Ami pedig az Ön által említett gazdag magyar irodalmi tájat illeti, elárulok valamit: a szocialista évek alatt egyetlen egy államilag engedélyezett könyvet sem olvastam. Ízlésemnek ugyanis mindaz egyáltalán nem felelt meg. Mindig felfordult a gyomrom, amikor megpróbáltam” – hangoztatta Kertész, hozzátéve, hogy természetesen van néhány olyan magyar író, akiket nagyon tisztel, és közülük Krúdyt, Szomoryt és Márait említette. Saját irodalmi munkásságáról szólva kijelentette, hogy a holokausztról írt, mert – mint fogalmazott – át kellett élnie és át tudta élni a XX. századnak ezt az egyedülálló tapasztalatát, volt Auschwitzban és volt Buchenwaldban.  „De nem holokauszt-irodalmat írtam, hanem regényeket” – tette hozzá, utalva arra, hogy hivatásos írónak tekinti magát.

Keményen kritizálta Magyarországot Kertész Imre

www.origo.hu 2009. 11. 09.

Több német lap is cikket közöl Kertész Imréről, az egyetlen Nobel-díjas magyar íróról, aki épp november 9-én, a berlini fal leomlásának évfordulóján ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A Berlinben élő Kertész a Welt című lapnak adott interjújában beszélt Magyarországhoz fűződő viszonyáról és azon belül Budapestről, és nagyon kritikus hangon fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy berlininek vagy budapestinek érzi-e magát, Kertész kijelentette: „Nagyvárosi ember vagyok, és mindig az is voltam.  Egy nagyvárosi ember nem budapestinek vallja magát. A város ugyanis teljes mértékben balkanizálódott. Egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik.”

Kertész Imre hazája Magyarország

www.index.hu 2009. 11. 09.

„Az egyik internetes portálon teljesen meghamisították a Die Welt című lapnak adott interjúm szövegét – jelentette ki az író a Duna Televízió Híradójának. – Természetesen voltak kritikus mondataim, de azok általában nem sértik sem a nemzetet, sem a népet, sem az embereket. Ezeket építő szándékkal mondtam, akármennyire is haragszanak rám egyesek. De az, hogy egy cikket meghamisítanak és az ellenkezőjére fordítják, az felháborító. Ma reggel a Die Welttől fel is hívott a cikk szerzője, és tudatta, mélységesen felháborítja a dolog. Ennek az interneten is hangot adott” – mondta Kertész Imre.

A Nobel-díjas író a „rágalomhadjárat” miatt további lépéseket is tervez. „Szeretném, ha a közönség, a magyarok, akik olvasnak engem, megtudnák az igazságot. Voltak már ilyen rágalomhadjáratok ellenem. Évekig tartott egy bizonyos kofferügy, amiről kiderült, hogy agyrém. Kitalálta valaki és rám húzták azért, hogy rossz színben tüntessenek fel.

A kritikáimat mindig nemzetellenes megnyilatkozásoknak veszik, ami nem igaz. Nagyon örülnék, ha valóban a javára lehetnék Magyarországnak, a hazámnak, mégpedig olyan módon, hogy az igazságot közlik és nem hazudoznak rólam” – fogalmazott.

Kiemelte: nem is kérdés, hogy a hazájának tekinti-e Magyarországot, hiszen ott született, magyar állampolgár és magyarul ír.

Kertész Imre Die Welt-es nyilatkozatát az MTI fordítása alapján közölte a sajtó jelentős része, így az Index.hu is.

Összeállította: Petre Gyöngyi

6 hozzászólás

  1. idézem 2009.11.11. 12:12
    Nem lenne hátrány, ha az MTI-ben jó németnyelvű fordítókat alkalmaznának, mert ha ez így folytatódik, egy félrefordítás nyomán kitör a III. világháború.
  2. idézem 2009.11.11. 13:30
    • news
    Olyan méltatlan történet! És tipikus magyar!
  3. idézem 2009.11.11. 17:05
    Biztos én sem tudok jól németül, de több érintett mondat úgy hangzott, ahogy fordítva lett volt. Herr Kertész azt mondja, hogy bizonyos dolgokat gúnyos felhanggal mondta, nem komolyan,, de a szövegben ezek olyan mondatok voltak ,hogy csak élő szóban érezhetted jöhetett ki ez a fricska, így írásban.. hm
    Egy író csak tud úgy fogalmazni, hogy mindenki arra gondoljon, amire ő
  4. idézem 2009.11.12. 14:52
    • Katus
    A Kertész által felsorolt írókon túl is van még magyar irodalom és széppróza /Kosztolányi, Mándy, Ottlik .../ kár, hogy több magyar írót meg sem említett.
    A Kertész-féle száraz, objektív próza talán nem fog oly könnyen eljutni a széles olvasótáborhoz.Ki tudja, tán nem is ez a cél?
  5. idézem 2009.11.13. 06:02
    Meg az sem lenne baj, ha nem azt pénzelnék, hogy félrefordítson az MTI minden egyéb tekintetben "politically correct" névtelen munkatársa.
  6. idézem 2009.11.14. 07:56
    • Gyöngyi
    Nem tudok németül, de németül tudó kollégáim olvasták az eredeti interjút, véleményük szerint jó volt a fordítás...
Új hozzászólás
A sortörések automatikusak. Csak az üzenet kitöltése kötelező, a többi mező opcionális. A megadott e-mail címet nem tesszük közzé. Engedélyezett HTML tagek: p, a, strong, em, blockquote, ul, ol, li, dl, dt, dd.
banner