Az YSL-logó mára az egész világon elterjedt márkajelzés. Termékei Amerikától egészen Dél-Koreáig ismertek. Yves Saint-Laurent nevét bizonyára sokáig nem felejti az emberiség, és az is valószínű, hogy nevét bevéste a divattörténet nagykönyvébe. Már életében legenda volt, akit Francois Mitterrand, az exállamfő egyszer „a francia kultúra világkövetének” nevezett.

Sikerei és ismertsége ellenére egész életében félénk maradt, lelke tele volt félelemmel. Gátlásos és introvertált volt, kevés igaz barát vette körül.

Algériában kezdődött

1936-ban, az algériai Oranban született az  Yves Henri Donat Mathieu-Saint-Laurent néven bejegyzett ifjú ember. Születésekor Algéria még Franciaország tengerentúli megyéje volt, ahol ISL apja egy biztosítótársaság vezető tisztviselője volt. A család a francia–porosz háború idején menekült Elzászból a Földközi-tenger túlpartjára. Yves divat iránti fogékonysága hamar megmutatkozott, hiszen tizenegy évesen már jelmezt tervezett az iskolai előadásra. Korán „előkerült feminin” oldala is, ami miatt a kortársak gúnyolták, kiközösítették.

Az 1953-as év már Párizsban érte a tizenhét éves fiatalembert, aki a Chambre Syndicale de la Haute Couture divatiskolában kezdte meg tanulmányait.

1955-ben már versenyt nyert az IWS (Nemzetközi Gyapjútitkárság) pályázatán egy koktélruha tervével, ugyanakkor nyert itt Karl Lagerfeld kabáttervével. Közben a Vogue-ban divatrajzokat készített, ahol is felfedezte őt a főszerkesztő, és beajánlotta a tehetséges tervezőt Christian Dior divatházába.

Yves Saint-Laurent Dior haláláig (1957) dolgozott itt. Már 21 évesen művészeti vezetővé nevezték ki, azzal a nem titkolt céllal, hogy a válságba került céget a csődtől megmentse. Első kollekciója a Ligne Trapéze nevet viselte és nyomban világsiker is lett. Az új kollekció megszabadította a ruhákat a vattatömésektől és a merevítőktől, természetes vonalú ruhákat készített.

1960-ban egy rövid időre megszakadt a  fiatalember tervezői szárnyalása, mert katonai szolgálatra hívták be szülőföldjére, Algériába, ahol akkoriban már évek óta polgárháború tombolt, de a törékeny művészt már  pár nap után idegösszeroppanással kezelték egy zárt intézetben, ahol drogfüggővé vált. Emiatt állását  is elvesztette a Dior háznál.

Az út Diortól az YSL-ig

Diortól az út  a Bergé Divatházba vezetett. Tehetsége mellett minden bizonnyal az érzelmek is szerepet játszottak alkalmazásában, hiszen a ház tulajdonosa Saint-Laurent élettársa is volt. Ekkoriban már több szezonban megjelent saját nevét viselő kollekciókkal is.

Igazi kísérletező, polgárpukkasztó alkat volt az Algériában felnőtt fiatalember.

Az ő kollekciójában jelentek meg elsőként az átlátszó anyagból készült termékek – Nude Look –, és a farmert is ő emelte a divatházak világába. A hatvanas-hetvenes években beindult  az Yves Saint-Laurent Divatház. Jellemző a kollekciókban az újítás, a sok meghökkentő ötlet.  Nevéhez kötődik a Beatnik-Look, a tweedöltöny, akár szűk nadrág és combközépig érő csizma is.

Nagy  szenzációt keltett, hogy a szmokingot, majd a ballonkabátot és a fekete bőrdzsekit uniszex viseletté tette, nőiesítette, és akkor nem is szóltunk pazar nadrágkreációiról. 1966-ban ő öltöztette először a hölgyeket nadrágkosztümbe,  a hetvenes években pedig a munkaoverallt tette divattermékké. 

1966-ban nyílt meg Párizsban első, saját márkanevű prêt-à-porter-üzlete YSL-logó alatt, amely logó és a hozzá tartozó márka megkezdte nemzetközi diadalútját. Ekkoriban már olyan sztárok is hordták ruháit, mint Catherine Deneuve.

A divatház 1993-ig szárnyalt ért, amikor a Sanofi gyógyszerkonszern közel hatszázmillió dollárért felvásárolta, és ezzel megszűnt az YSL márka önálló pályája. 1999-ben a Gucci pedig magát az YSL márkanevet is megvásárolta, és a prêt-à-porter-részleg élére az amerikai Tom Ford került.

A mester az haute couture-kollekciókat készítette tovább, egészen 2002-es visszavonulásáig.  Yves Saint-Laurent visszavonulása legalább olyan látványos volt, mint polgárpukkasztó kollekciói:

A búcsúbemutatón a divatvilág ismert arcai és a francia kulturális élet kiválóságai búcsúztatták, míg kedvenc modelljei: Naomi Campbell, Jerry Hall és Laetitia Casta utoljára léptek fel ruháiban, Catherine Deneuve pedig egy szerelmes dalt énekelt.

Ha lehet ilyet mondani, halála is stílusos volt, hiszen pár nappal a La Villette-ben bemutatott életmű-kiállításának megnyitója után halt meg a világhírű divattervező. A 72 éves Saint-Laurent hosszan tartó, súlyos betegség után Párizsban hunyt el.

Egy boldogtalan zseni  

A mindennapi viseletek megújítója volt. Bátran kalandozott inspirációért a művészeti ágak, korok között. Megihlette  a shakespeare-i kor, Van Gogh és Picasso művészete egyaránt, de az afrikai kultúrából is merített ötleteket.

Kreációit a test szépsége irányította, azt  tartotta, hogy  nem szabad  túldíszíteni egy ruhát, mert az árt az eleganciának.

A nőiségről pedig így vélekedett, az, aki férfiakat szeretett: „Ahhoz, hogy nő szép legyen, elég egy fekete pulóver, egy fekete szoknya, és oldalán egy szerető férfi.”

Nem véletlen, hogy  Saint-Laurent  a nemek egyenlőségét hirdette mindig, mindenhol. Az utcai kollekciók mellett rendszeresen tervezett jelmezeket színháznak és mozinak egyaránt. Olyan nevek viselték ruháit, mint  Arletty, Madelaine Renaud, Claudia Cardinale és Romy Schneider, de a legkedvesebb Catherine Deneuve volt.

Yves Saint-Laurent sikerei ellenére nem volt boldog ember. Gyakran küzdött depresszióval, drogfüggőségi problémái voltak, és betegesen rettegett a magánytól. Ugyanakkor tisztában volt saját munkássága jelentőségével. Bergé, aki hosszú ideig élettársa is volt, halálakor így nyilatkozott: „Yves sokat tett a nők fejlődéséért és pontosan tudta, hogy forradalmasította a 20. századi divatot. Chanel felszabadította a nőket, Saint-Laurent erőt adott nekik.”

Saint-Laurent, a Francia Becsületrend Főtisztje érdemrend tulajdonosa szerint: „Divatok jönnek és mennek, de a stílus marad, a divat hasztalan, a stílus nem.” Ezt bizonyítja az 1977-ben megjelent Opium parfüm is. 

Kiemelkedő fantáziájával megnyerte a képzeletbeli divatolimpiát, és ő lett a sztárvilág első számú öltöztetője. És hogy mindez hogyan sikerült, egy musicalben mesélik el az alkotók.

(Szy)

1 hozzászólás

1. idézem 2010.02.08. 10:53
   • Km
   Szívesen olvasnék több ilyen cikket, sokat tanulhatunk belőle. Köszönjük.