B. G.: Üzletemberként Ön viszonylag sokat utazik a világ olyan régióiba is, ahonnan tavaly alig érkeztek hírek a gazdasági világválság kapcsán. Miközben Obama elnök egy időben Magyarországgal és Ukrajnával példálózott, semmit nem hallottunk például a délkelet-ázsiai régióról. Mi az Ön személyes tapasztalata ezzel kapcsolatban?

V. A.: Mielőtt erről beszélnék, le kell szögeznem, hogy csak az „utca embereként” tudok véleményt formálni, hiszen nem mélyedtem el igazán a makrogazdasági mutatók elemzésében. A magam részéről mindenesetre a válságnak nyomát sem láttam Délkelet-Ázsiában, bár nem igazán mélyen veszünk részt az ottani üzleti életben. Annyi biztos, hogy a válság okán az egész világon le kell vonni a megfelelő következtetéseket – mind a politikának, mind az üzleti világnak.

Mi, magyarok addig nem lábalunk ki a válságból, amíg a fejlett világ nem lesz végérvényesen túl rajta. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a Bajnai-kormány pénzügyi szakemberei, beleértve a miniszterelnököt is – a mutatók alapján –, rendkívül alacsony támogatottság mellett is viszonylag jól kezelték a helyzetet. Igaz, a veszély talán soha nem volt akkora, mint amekkorának beállították: az EU keretében szinte kizárt a finanszírozási vagy az államcsőd. A Világbank is elfogadta partnerként a kormányt, s ez remélhetőleg egy új választással sem változik majd döntő mértékben.

B. G.: Miért érinthette Magyarországot különösen a válság?

V. A.: A rendkívül nyitott gazdaságunk miatt. A magyar vállalatok lényegében a világ nagyvállalatainak leányvállalatai – így a legkisebb rezdülést is a bőrünkön érezzük. Ha kicsit is csökken az igény valamire Európában bárhol, akkor nálunk drámaian csökken a termelés, a fogyasztás, a beruházási kedv – és nő a munkanélküliség. Így ciklikusan egyre mélyebbre süllyedünk a válságban.

B. G.: Várható-e valamiféle pozitív fejlemény a 2010-es választásokat követően?

V. A.: Az biztos, hogy Ausztriában például sokkalta nagyobb az állami szerepvállalás a piacon, mint nálunk, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a kis- és középvállalkozások erősítésére. Válság idején erre itthon is nagy szükség lenne. A bankok konszolidálását Magyarországon az állam nem kötötte a nemzeti vállalkozások támogatásához.

Persze, maguknak a vállalkozásoknak is nagyobb hatékonysággal kellene működniük. De ez igaz az egész magyar gazdaságra. Csak egy példa: a magyar hírközlési hatóság ötszáz fővel dolgozik, a brit száz-százötven fővel. Amíg nincs közigazgatási reform, amíg az állami vállalatok ilyen pazarló gazdálkodást folytatnak, addig nehezen várható kilábalás a válságból.

A kormányváltásnak egyébként a nemzetközi kapcsolataink szempontjából semmiféle veszélyét nem látom. A Fidesz az  Európai Unióban szalonképesebb, mint a Jobbik, itthon pedig óriási támogatottsággal bír. Így várhatóan stabilizálódik majd a politikai helyzet, kisebb lesz az ország politikai megosztottsága. A Fidesz a szélsőjobb ellenében fel tudja majd sorakoztatni akár a baloldalt is. A magam részéről nyugodtabb közéletre, ezzel együtt a gazdaság fellendülésére számítok.

Akik kiszorulnak a politikai hatalomból, kénytelenek lesznek megállni a helyüket a civil szakmai életben. A gazdaság jobban elválik a politikától, mint eddig: kiderül, ki tud támogatás nélkül is a piacon maradni.

A nemzeti kis- és középvállalkozásokat pártpolitikai szempontoktól függetlenül támogatnia kell az államnak: a multiknak kisebb kedvezményeket kell adni, illetve feltételekhez kell szabni a számukra nyújtott kedvezményeket.

Végül nagyon fontos a közösségi szerepvállalás támogatása is: a civil társadalom erősítése. Ez együtt jár egy önszerveződési folyamattal is a kultúra, az oktatás vagy éppen a fogyasztóvédelem területein. A végeredmény a valódi, vagyis nem a központi politika által irányított önkormányzatok kialakulása lehet.

B. G.: Köszönöm a beszélgetést, és a tavalyinál sikeresebb évet kívánok!

4 hozzászólás

1. idézem 2010.01.04. 20:02
   • Gyöngyi
   Talán a legfontosabb tényleg az lenne, hogy politika váljon el a gazdaságtól, és őszintén kívánom, hogy ez a kormányváltásnál megtörténjem. Talán ez lesz a kulcs is a hosszútávú sikerhez, aki ezt nem viszi véghez, az újra és újra a süllyesztőbe fog kerülni.
2. idézem 2010.01.04. 21:54
   • Honleány
   Hány éves vagy királylány? Honnan jöttél? Mert itt nem éltél mostanában az biztos..Ha lehet, akkor mostantól még szorosabb lesz, de azt hiszem, hogy mindent lehet fokozni
3. idézem 2010.01.05. 12:29
   • kicsi
   Hogy szorosabb, az lehet. Viszont már régen fordítva működik: a biznisz határozza meg a politikát, csak az a nem mindegy, hogy hogyan. Legalább a látszatra kellene törekedni, mint a nagy ámerikában... A kérdés az lesz, hogy ki tud üzleti támogatás nélkül politikus maradni.
4. idézem 2010.01.07. 15:39
   • honleány
   Ez a gondolat a tyúk és a tojás elsőbbségi problematikájára emlékeztet. Hiszen a politika képes benyúlni a gazdaságba, a gazdaság pedig a politikába. Jó lenne ,ha olyan egyszerű lenne, ahogy kicsi írja, mert akkor tudhatnánk ,hogy a kutya csóválja a farkát, de így van, hogy a farok. tehát nagyon kiszámíthatatlan a dolog